Pozsgás: Grüner Baum

Ha minden igaz, akkor 3 hónapja dolgozom a híres- nevezetes Grüner Baumban, átlagosan heti 2-3 estét. Meghatározó része volt ez az ittartózkodásomnak, ellátott pénzzel, tapasztalattal, társasággal, ismeretekkel. Nem bántam meg, hogy itt dolgoztam, de megfogadtam, hogy ilyenfajta munkát soha többé nem szeretnék csinálni. Max. felszolgálni, de még azt sem biztosan.
Néha sikerült egy-két konyhai fortélyt ellesnem, de alapvetően nem láthattam az általam készített finomságok emberekből kiváltott hatását. A később visszaérkezett tányérokon hagyott maradékok árulkodtak a fogyasztók elégedettségéről.
Ezelőtt még nem dolgoztam soha csapatban, ráadásul itt ezalatt az idő alatt sokféle nemzetiségű ember is megfordult. Sokféle mentalitással, elképzeléssel találkoztam az eddigiekben. Majd egyszer le szeretném írni az itt szerzett tapasztalataimat, a bevándolrókról. Merthogy itt mindenki első- második generációs bevándorló volt.

Samira, a bosnyák konyhafőnöknő. Richarddal övék a hely. És Marietta

Ő a kis Sanele. 19éves, és valamilyen módon rokona a Banyának ( alias Samira)

Suad ( Marokkói) és az olasz fiúk: Alex és Emilió

Emilió ( olasz) és Kriszta

Sveta, Alex menyasszonya és ukrán

Ez a kedves úr pedig a Főnök, Richard, francia- olasz származású

A híres konyha, ahol mindig nagyon meleg és zsír szag van.
Elől van a pizza-pult, középen a gáztűzhely, hátul-oldalt pedig az én salátás pultom.

A tűzhely. Minden este teljesen le kellett súrolni. A mosogatógépbe rakni a gázrózsákat, a rácsokat. Legjobban a szagelszívó- takarítását utáltam. De ezt csak ritkán kellett csinálnom.